|
|
|
|
A Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ma szebb, mint történelme során valaha. Akárhányszor is pusztult el, égették és dúlták fel, mindig újjáéledt, főnix madárként támadt fel.
Az újjászületés felejthetetlen dátuma 2016. szeptember 18., a XXI. századi nagy újjáépítést követő újra szentelő ünnepségünk volt.
A Kollégiumot, a fejedelmi központ ékességét, Erdély első egyetemeként 1622-ben alapította Bethlen Gábor, Gyulafehérváron. A késő reneszánsz kor neves európai tanárait nagy ívű tervének megnyerve indult az ősi skóla, az erdélyi kereszténység központjában.
Alapító Fejedelmünk szentistváni nagyságú reálpolitikája és mély Istenhite tette lehetővé, hogy Erdély tündérkertté váljon egy évtized alatt. Nem túl hosszú élete (49 év) során 40-szer olvasta át a Bibliát, hitvallása „Ha Isten velünk kicsoda ellenünk…Róm.8.31”, és cselekvő pragmatizmusa „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” biztosította a három részre szabdalt országunk államiságát, annak folytonosságát. A Kollégiumot mérhetetlen bölcs előrelátással, a fenntartó anyagi javak mellérendelésével alapította, melyet törvénykönyvbe is foglalt. Az alapítvány gazdasági és földrajzi központját már akkor Nagyenyeden biztosította.
Az ősi gyulafehérvári épületünket az 1658-s török-tatár dúlás földdel tett egyenlővé. I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben a Kollégium új épületét az alapítványi központban, Nagyenyeden építtette fel.
Akár hányszor is hozott ránk romlást a történelem, Enyed mindig ki-, és felvirágzott, hazai és európai támogatást élvezvén, az építő akarat rendre felülírta a sátáni rombolást. Így volt ez 1704., 1784., 1849., és az államosítások után is.
A Kollégium kezdetektől az erdélyi Kereszténységet, a magyar protestantizmust volt hivatott építeni, éltetni. Méltóbb helye, mint Nagyenyed nem is lehetett volna. Itt virágzott ki az erdélyi reformáció, megalapítván az Erdélyi Református, Evangélikus- Lutheránus és Unitárius Egyházakat (1564-).
Iskolánk történelmét számos irodalmi alkotás dolgozta fel. Talán legismertebb Jókai Mór regénye „A nagyenyedi két fűzfa” című alkotása, melyben megírja az 1704-ben történteket, a Habsburg császári csapatok nagyenyedi pusztítását, a Kollégium felégetését. Hős diákjainkra, halottainkra nem csak a főnix madár, hanem a sétatéri emlékmű is vigyáz, örök feltámadást sugallva nekünk.