Egy magyar mindenész

Torockószentgyörgyi kopjafaavatással zárult a nagyenyedi Bethlen Gábor Napok

A nagyenyedi Bethlennapok utolsó mozzanataként vasárnap este a torockószentgyörgyi Gáspár János íróra, "mindenészre"emlékeztek.

Az idők során e csodálatos természeti környezetben ugyanis három nagy szülött vonta magára a figyelmet: Brassai Sámuel, a jeles tudós, unitárius gondolkodó, az utolsó erdélyi polihisztor, Gergely János botanikus, egyetemi tanár, valamint Gáspár János, a magyar mindenész, a jeles pedagógus, író és iskolaszervező. Gáspár életműve rendkívül gazdag, összetett szellemi teljesítmény, amit nehéz lenne újra megvalósítani, hiszen ma csapatmunkával érnek el eredményeket. Érdeklődése, ötletei, megvalósításai százfelé ágaztak. Tanult, majd tanított, írt, szervezett, igazgatott, irányított.

Torockói csillagok és sztárok

Az emlékének szentelt ünnepségen Lőrincz Konrád lelkipásztor abból a 144 évvel ezelőtti bibliából olvasta fel az igét, amit a 190 évvel ezelőtt született Gáspár János a következő bejegyzéssel ajándékozott az egyházközségnek: "A tisztelt egyház mindig kedves emlékű híveinek, lelki épülésükre ajándékozom, ügyünknek eme örökké buzgó forrását." Beszédében kitért a csillag szó - az amerikai sztár fogalom hatására - megkopott hitelességére, holott a szentírásban a méltóság és dicsőség jelképe.

Rámutatott, nagy megtisztelés csillagoknak nevezni a tanítókat, bölcseket, oktatókat, akik Isten meggyújtott lámpásai, fáklyái, akik sokszor önmagukat elemésztve világítanak másoknak. A magyar népmesék igazi és nagy kincse abban áll, hogy rengeteg tanulságot hordoz, és Gáspár János ezen igazságok kritériuma alapján válogatta össze az idegen meséket is, a Csemegéket.

A Csemegék eminenciása

Hogy ki is volt az 1816-1892 között élt Gáspár János - még inkább megvilágította Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanár, az ekkora tömeget még talán sohasem látott kis templomban. Mai kollégiumi diákok hallották nevét, de nem tudják, ki volt, a tanítóképző növendékei tudják: a Csemegék szerzője, a tanítóképző igazgatója, olvasókönyv írója.

Az ünnepségen részt vevő Aknay Tibor, a szépapjáról szóló dokumentumkötet összeállítója a reformkor szülte példaembernek nevezi. Szabó T. Attila erdélyi nyelvtudós a nyelvész Gáspár János kvalitásait értékelte. Kertész József enyedi véndiák, a magyar pedagógia büszkeségeként és a népiskolai tankönyvirodalom elsőrendű művelőjeként jellemzi.

Ismeretterjesztő író is volt, magántanoda vezetője, a magyar irodalom és nevelés tanára, társszerkesztője a tanodai latin-magyar szótárnak, 13 évig a nagyenyedi tanítóképző első kinevezett igazgatója. Országos nevelésügyi, egyházi, megyei és városi bizottságok tagja, és mint ilyen, jó diplomáciai érzékkel megáldott közvetítő ember, aki számára egy dologban nem létezett kompromisszum: amikor az enyedi főiskola létéről és épségéről volt szó. Huszonhárom évig volt Alsó-Fehér vármegye tanfelügyelője.

Kopjafa és együvé tartozás

Berde Mária enyedi írónő talán a legjobban összegzi életét, munkásságát: "egy igazi magyar mindenész." Méltóbb példaképet ma sem állíthatunk a tanítónak, tanárnak készülő ifjúság elé, mint Gáspár Jánost, aki többször megjárta Európa különböző országait, sokat tanult, de mindig hazatért Erdélybe. A tiszteletére állított kopjafa emlékezteti az utókort mindarra a szellemi értékre, amit neve képvisel, nemzethűségére és hivatásszeretetére, immár csaknem két évszázad távlatából.

forrás: Új magyar szó

Error: Unable to read footer file.