Szeptemberben Nagyenyeden
eloadássorozatot hallgathatunk a japán írásrendszerrol.


2005. május 14-én nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban megrendezett Bethlen Napok alkalmával, dr Kállay István jogtörténész, a Gyori Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének docense érdekes eloadást tartott a japán nyelvrol és írásrendszerrol. Sajnos a gazdag program miatt nem jutott ido interjúra, de a professzor úr júniusban újra Enyeden járt és készségesen válaszolt kérdéseimre. A májusban felajánlott eloadássorozattal kapcsolatban egyeztetett iskolánk igazgatójával, átadta a szükséges könyveket és segédanyagokat és úgy indult haza, hogy szeptemberben visszatér és, ha lesz érdeklodo kéthetes kurzust tart Bevezetés a japán írásrendszerbe címen. Elobb következzék azonban a beszélgetés:

Miért választottad májusi eloadásod színhelyéül a nagyenyedi kollégiumot?

Roppant egyszeru! "Mélyek a gyökerek!" Öregapám, az újtordai református templomerod lelkipásztora volt 1860 és 1895 között. Idosebb fiáról biztosan tudom, hogy a Nagyenyedi Kollégium diákja volt, mert a tablóról készült fénykép megmaradt. Át is adtam most Krizbai tanár úrnak. Van azonban egy másik ok is: szakmai. Legutóbb 1992-1993-ban voltam a híres Tokyoi Waseda Egyetem Jogösszehasonlító Intézetének vendégmunkatársa, a Japán Alapítvány meghívására. A másik magyar a Hopr Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum japanologusa , a Meiji Egyetemen muködött, - ott képezik a japán kultúrtörténet - muvészettörténet szakembereit. Vasárnaponként együtt szoktunk kirándulni. A magyar nyelvu útikönyv szerint "... a Nishi-Sugamo megállónál van a Taisho Egyetem. Noha kiesik a turista látványosságok útvonalából, nekünk magyaroknak mégis érdemes felkeresni. Parkjában a nagy utazó magyar tudós, Korösi Csoma Sándor mellszobra elott tiszteleghetünk" Ott leszünk! Vettünk egy-egy szál rózsát, és felkerekedtünk híres példaképünk, az egyedüli magyar "buddhiszatva " képmásához. Kerestük az egyetem parkjában, de sehol sincs a muemlék! Végül a portás szólt ránk, segíthet-e? Hát persze! Kiderült, hogy a kicsi, de egészalakos szobor az elso emeleti Tanácsteremben van, de az sem az eredeti, mert azt a Nemzeti Múzeumba vitték. Letettük virágainkat, és japán szokás szerint lefényképeztük magunkat a híres enyedi diák szobra mellett, a "szent fülke" (toko-no-ma) két oldalán. Eszünkbe jutott a Korösi Csoma Sándor levelesládája címu könyv "... bölcsészeti és teológiai tanulmányaimat a Bethlen-kollégiumban, Nagyenyeden végeztem" a történetnek azonban még nincs vége! Japánból Magyarországra hazajövet Kínában, Pekingben, ahol "ösztöndíjtársnom" hajdan egyetemi hallgató volt. kínaiul o beszél, o vitt végig a városon. Beszélgetésünk során szóba került, hogy o is már többször járt Ázsiában, de a közeli Enyeden még sohasem. Itt az alkalom a viszontszolgálatra! Meghívtam tehát egy autókirándulásra "fatornyos hazámba", úgy Pünkösd táján, 1994-ben. Itt is Korösi Csoma emléke kísértett minket. Jártunk Zágonban, Csomakorösön, és persze az Enyedi Bethlen Kollégiumban is. A készített képek másolatát leadtuk az ottani lelkipásztornak Raab Vilmos úrnak , tegye a helyi Csoma Múzeumba. Megnéztük még azt a diófát is, ami az állítólagos szüloháznál áll. Persze itt is voltunk Enyeden. Tettük tiszteletünket, de épp oktatási szünet volt. nem baj marad a levelezés. Itt jött az ötletem; Korösi Csoma iskolájában tartanék Ázsiával összefüggo eloadásokat. Persze, csak arról, amihez úgy-ahogy értek. Nem vagyok nyelvtanár, de Oszakában jártam az Idegen Nyelvek Egyetemére 1974-ben, és tettem ott nyelvvizsgát. Talán magyar gyerekeknek meg tudom magyarázni ezt a nyelvtanilag közelálló rendszert!

Mit szeretnél mindezzel elérni?

Tartani egy kéthetes olyan intenzív kurzust, "nyári egyetemet", melyen addig jutunk, hogy ha hazamegyek, akkor is tudják már az érdeklodok folytatni "autodidakta" módon a tanulást. Például egy "önképzokör" formájában. Tananyagot, szótárakat hozok, és itt is hagyom, tehát akadály nincs! Az álmom, hogy még egy-két évig tartanék majd "megerosíto" kurzusokat, de azután jöjjön már az igazi anyanyelvi lektor. Ötletet, javaslatot erre is tudok majd mondani.

Mi csábít vissza téged a nagyenyedi kollégiumba?

Kérdésre kérdéssel válaszolok! Hát lehet kérdés? Mások, egyesek talán csak emléktárgyakat, de innen vinni szoktak. Én hozni szeretnék: tanítani. Nyíro József közcímét hozom magyarázatul: Az én népem.
Megtiszteltetés lenne számomra, ha abban az intézetben tarthatnék egy tanfolyamot, amelynek hajdani és jelenlegi tanárait nem kell bemutatni egy magyarnak, éljen bárhol e széles világon. Mert ha kell, megtanulunk minden nyelvet, de nem felejtjük az egyetlen egyet.

Miben különbözik a japán írásmód a kínaitól?

A kínai írás a képírásból kifejlesztett fogalomírás, ránézésre tehát szorosan egymás mellé záródó vonalkombinációkból áll.
A japán írás is a képírásból kifejlesztett fogalomírás, de a fogalmak elott és/vagy után lazább, egyszeru vonalvezetésu szótagjelek állnak. Egyszeru ránézésre is tehát a japán szöveg "lazábbnak" tunik a szótagjelek miatt.
Mi ennek az oka? Az, hogy a japánok az írás tudományát a kínaiaktól tanulták el. Zseniális dolog volt a dolgokat egyszerusítve lerajzolni - ezt mindenki megértette. Minden bizonnyal buddhista szerzetesek voltak, akik a kínai ötletet Japánba átvitték, és nem is egyszerre, persze. Hogy mikor, arra nézve sok a feltételezés. Egy lényeges motívumra azonban fel kell hívnom a figyelmet. Durván megközelítve, a kínai nyelvet nem ragozó, míg a japánt ragozó nyelvnek foghatjuk fel. A "ragok"-nak a fogalmaktól eltéro egyszeru leírás szótagírás! Mondanom sem kell azonban, hogy ezek az egyszeru szótagjelek is az összetett, azaz "nagy vonásszámú" kínai jelekbol egyszerusödtek, redukálódtak. (Tehát szemmel láthatóan csak kiejtési funkciójuk van, fogalmat hordozó nincs!) a lényeg: a két nyelv totálisan különbözik, de a fogalmi jelek eredetileg azonosak voltak. A japánok, mert az o nyelvükben "képzo, rag, jel" kellett, a kínai fogalmi jelbol leegyszerusítették, tehát kitalálták a szótagjelet, amely csak a viszonylatokat fejezi ki. Ezek az A, I, U, E, O magánhangzó, és az N mássalhangzó. A többi mássalhangzó mellett magánhangzó kell álljon. Tehát például: KA, KI, KU, KE, KO, SA, SHI, SU, SE, SO stb. ez a jelenlegi japán "ABC", az "ötven szótag táblája" - mert ennyi van összesen. Az egyszeru, lágy vonalvezetésu szótagjeleket eredetileg a "nok írásá"-nak nevezték. Ez a HIRAGANA. Mi magyarok az összeset tisztán tudjuk ejteni, de tudnunk kell, hogy L hangzó nincs, helyette R van, tehát RA, RI, RU, RE, RO.
Nem lenne egyszerubb szótagírással, esetleg latin betukkel átírni a japán szavakat?
Jogos a kérdés, hogy ha ezzel a szótagírással, a HIRAGANA-val minden japán szó maradéktalanul átírható, miért nem térnek át teljesen erre, ha már a "latin betu" derogál?! Nem lehet! Sok az azonos kiejtésu, tehát azonos hangalakú szó, ahol az értelmet a kínai írásjel adja meg, tehát ennek komoly jelentés megkülönbözteto szerepe van.
De ennyi még nem elég! A japánok - szintén kínai fogalmi jelekbol, és szintén a kiejtés alapján - kifejlesztettek egy másik szótagírás rendszert is, ami pontosan olyan szerkezetu táblázatot ad ki, tehát A, I, U, E, O az N, azután pedig KA, KI, KU, KE, KO stb. ez is egyszeru jeleket jelent, de ezek "szögletesek" nem a kínai jelek kurzív írásából, hanem a jelek egy egyszeru részének a kiemelésébol keletkeztek. Ez a KATAKANA. Hogy mire való? Én azt szoktam mondani: külföldiek és kutyák nevének a leírására! Magyarán: a jövevényszavakat így írják át! Meg sem próbálják kínai fogalmi jelekkel leírni! Így lesz sikkes például a "tej"-et jelento japán szó helyett a japánná torzított MIRUKU-t mondani (milk), vagy "asztal" helyett TEBURU-t (table), vagy nyakkendo helyett NEKUTAI-t (neck-tie). A számítógép például PASAKON (personal computer) rövidítve, holott kínai jelekkel is le lehet írni, és KEISANKI-nak ejteni, de ez nem elegáns! Ezzel szemben mi magyarok, harcolunk az idegen kifejezések használata ellen.

Mi a helyzet a kínai írásjelekkel, nehezebb elsajátítani azokat?

Ami a kínai fogalmi jeleket illeti. Tudomásom szerint egy muvelt kínai 40.000 jelet ismer, sot bizonyos keretek között, de szabad "újat" kitalálnia is. A japán nem ilyen! Mindent tökéletesít, miniatürizál. Ez a nyelvre is igaz talán. A második világháború után elrendelték, hogy összesen 1850 kínai fogalmi jel használható. Ha egy szót, összetett fogalmat leírok, akkor nem találok ki új képi jelet, hanem egymás mellé teszem a megengedett 1850-bol a megfeleloket. Persze ehhez fantázia kell. például "töltotoll" MAN-NEN-HITSU = három kínai fogalmi jel, éspedig TÍZEZER + ÉV + ECSET azaz nem kell sokág mártogatni, sokáig (tízezer év) használható. Hidd el érdekesebb ez, mint a keresztrejtvényfejtés! És nagyon jó segédeszközök vannak hozzá (szótárak) , amelyekben a jeleket KIEJTÉS szerint, VONÁSSZÁM szerint, sot , egy régi, hagyományos "214 TÖRTÉNETI GYÖK" szerint is meg lehet találni.
Hadd mondjak itt egy családi történetet. Béni fiam kicsi volt, és megkérdezte: "Igaz-e, hogy mi székelykáposzták vagyunk?" Fene nehéz bizonyos dolgokat megmagyarázni. Nagyszüleim Izbég nevu faluban telepedtek meg, Szentendre mellett. Nagyanyámtól, - aki Sepsidobolyból jött, és nagyapámmal, aki Tordán született, 1900-ban Brassóban kötött házasságot - sok mesét halottam. Az izbégi faluelzárt világ volt akkor: és én - ahogy nagyanyám mesélt - azt hittem, hogy mindjárt a közelben van Illefalva vagy Szászhermány, Kézdivásárhelyre is be lehetne menni, de Sepsiszentgyörgy már messzebb van, nem is beszélve Brassóról. Pedig Budapest volt 25 kilométerre. No, jön a fiam, hogy titkosírást tudok-e? Tudok biz´ én, itt a székely rovásírás! Tessék az ABC-je! Eloveszem az IMAOKA Juichiro Magyar-Japán szótárát - mert a bevezetoben a magyarimádó szerzo a HIRAGANA meg a KATAKANA szótagírást a székely rovásírással rokonítja! Van a szótárban egy rovásírásos mumelléklet, régi magyar szöveg bizonyosan, de én még nem silabizáltam ki. A fiam megtette! "Isten áldd meg a magyart / Jó kedvvel, boséggel" - olvassa. A magyarszereto IMAOKA "hamisított" egy dokumentumot, a Himnusz 1823-as szövegét, a nyelvrokonság-írásrokonság igazolására! Bocsánatos bun, hisz jót akart! Ilyet tett egy kiváló magyar történetíró, egy ideig a pesti református fogimnázium magyartanára is, aki nemcsak a Bocskai Leveleskönyvét adta ki (Magyar Történelmi Tár), hanem annyira szerette a Rákóczi szabadságharcot, hogy saját versét "régi népének"-ként közölte Bujdosó Rákóczi címmel.

Ismerve a japánt, könnyebben nekivághatnál a kínai nyelv elsajátításához?

Ami a kínai nyelvet és írást illeti, szégyen, de nem értek hozzá. A japánhoz is "túl öregen" kezdtem, mert már 30 elmúltam akkor. ZSUFFA Sándor NIPPON és a Távolkeleti viszály történelmi háttere címu 1943-ban megjelent könyvében ennek a kérdésnek külön fejezetet szentel. Innen a legfontosabbakat említem: a kínai nyelv "monosillab" nyelv. Itt csak egytagú szavak vannak és a ragok, képzok, nyelvtani szabályok hiányoznak. A beszéd a ragozatlan szavak összefuzésébol alkotott mondatokból áll. Azon a fokon áll, ahol évezredekkel ezelott, míg körülötte agglutináló és konjugáló nyelvek egész sora fejlodött ki. Az írás "ideographikus" nem a hangzást hanem a fogalmat, a szavak jelentését örökíti meg. A kínai nyelv megértéséhez finom zenei hallásra van szükség, mert a kínai magánhangzóknak rövid és hosszú kiejtésén kívül sokféle hangsúlya, "hangfekvése" van. Minden ilyen rövid szónak annyi eltéro értelme van, mint ahányféle kiejtése, de minden fogalomnak külön írásjele van. Vagyis egy-egy szót értelme szerint különbözo módon írnak le. A kínai írás alapját az iskolában 214 alapírásjel (= ú.n. TÖRTÉNETI GYÖK a japánban) megtanulása képezi. A gyerekek régen kis homokládában ujjaikkal rajzolták a jeleket, majd a ládát megrázták, és a sima felületen az írást újra kezdték. Az eltéro kiejtések miatt már talán nem is egy, hanem talán öt kínai nyelvrol beszélhetünk.
Kínait tanulni igazán eredményesen - szerintem - igazán csak gyermekkorban, legkésobb fiatalkorban lehet. Harminc után reménytelen! Errol a lányom, Viktória noha kezdo a kínai nyelvben, mert alapjában véve orvostanhallgató, - sokkal többet tudna mondani. A kínaihoz nekem most annyi közöm van, hogy lányom óradíjait fizetem, ami éppen úgy, mint a japán óra, nem olcsó mulatság, tehát nem csekély összeg.
Igen, ha már a pénznél tartunk, akkor azt is meg kell mondani, hogy az orientalisztika kiadványok, foként a tankönyvek és szótárak igen drágák. Japánban is, Magyarországon is . Persze hasonlóan jó német- vagy orosz szótár is van a piacon.

Mi a helyzet a japán nyelv oktatásával kapcsolatban Magyarországon?

Igazán a japán nyelvoktatás a budapesti egyetemen (ELTE Bölcsészettudományi kara) Kondo KEN meg, négykötetes egyetemi jegyzetével, amit a Kínai és Kelet-ázsiai Tanszék hallgatói számára írt . A Tudományos Ismeretterjeszto Társulat keretében a József Attila Szabadegyetemen MAJOR Gyula jegyzetét használták. Hibáik ellenére nagyon szerintem ezeket a munkákat, mert a fiatalságomat idézik, noha magántanulásra nehezen voltak használhatók. Az én tanárom a kormánytolmács RÉCZEI Tibor volt. o jól beszélt németül, és így, mint második világháborús hadifogoly egy lágerbe került egy német japanologus professzorral. Hogy az elzárt körülmények között meg ne bolonduljanak, a német elkezdte tanítani a magyart az írásjelekre. Papír hiányában a porba írtak. Jellemzo rá, hogy akkor, amikor az ido tájt még valóban szerény óradíjat átmenetileg nem tudtam fizetni, ingyen tanított tovább engem, mondván, hogy "nyelvoktatási kísérletet végez" - és még o hálás, hogy van hallgatója. Állásban a szakszervezett külügyi osztályán volt, o volt a "nyelv". Tanított az ELTE-n persze egy darabig a japán császári család baloldali érzelmu rokonnoje, HANI Kyoto is. Ez a no akkora volt, mint egy veréb ülve. Az o testvére tollából látott napvilágot magyarul a második háború után A japán nép története . Hát pocsék volt: nemcsak azért, mert nem eredetibol, hanem oroszból fordították, hanem azért is, mert "rosszul állt" az arisztokratának a marxista beállítottság. Nem vigasz, hogy abban az idoszakban a Japánban angolul megjelent nemzeti történet sem sokkal jobb.
Az elso klasszikus magyar nyelvu japán nyelvkönyvet YAMAJI Masanori írta . Persze, most is mesélek: megismertem az édesapját YAMAJI Keitschi urat is 1974-ben. Narában lakott. A fia eredetileg mongol szakos volt, de megismerkedett egy magyar kelet-kutató, szintén mongolista lánnyal, APOR Évával. Az eredmény: YAMAJI Masanori elvette feleségül, gyerekük született, azóta is Magyarországon élnek, o még a nevét is "magyarosította", fonetikusan JAMADZSI-nak írja, és az ELTE professzora! Ha már itt tartunk szólni kéne arról is, hogy o is írt egy Japánról szóló összefoglaló történeti monográfiát Történelem és hagyományok alcímmel . A könyv bevezetojében szabadkozik, hogy csak "... a japán történelem szakos egyetemi hallgatók számára készült bevezeto munkák ismeretszintjét vettem alapul" - de a mai napig ez a legátfogóbb mu magyarul. A történész kutató számára pedig ott van SANSOM George: A History of Japan három kötete, illetve PAPINOT, E. Historical and Geographical Dictionary of Japan, amit 1910 óta felül nem múlnak, csak újra és újra kiadnak. Csak jellemzésül: a kötet végén külön függelékben foglalja össze a Buddhista szektákat, a császári családfát, a sajátos nemzeti idoszámítást, sot, még azoknak a hittérítoknek a névsorát is hozza, akiket "vízzel kínoztak és élve temettek el Nagasaki-ban" ADAMI pátertol ZUNIGA páterig.

Neked hol és hogyan sikerült megtanulnod japánul?

Számomra meghatározó az Oszakai Idegen Nyelvek Egyeteme nyelvtanfolyama, nyelvvizsgája és diplomája volt. ezt feltételként szabták meg, ahhoz, hogy az Oszakai Császári Egyetem Jogi Karán a jogtörténet tanulását megkezdhessem. YOSHIDA Yasvo - KURATANI Naromi Japanese for Today címu tankönyvét használtuk. Kezemben tartom a huszonkilencedik kiadását, és volt osztályfonökömre, YAMAGUCHI tanár úrra gondolok. Privát életében neki is a mongol volt a passziója. Az osztályba sorolás az eloképzettség felmérése után, különbözo szintekre történt. Naponta 6-8 óránk volt, kötelezo házi feladat nélkül, de kérték, hogy a kiadott magnetofont használjuk. Vagy este hallgassuk a leckéket, vagy éjszakára kapcsoljuk be az akkor divatos ún. hipnopédiás programot. Ez volt az "alva tanulás". Az írást maga YOSHIDA professzor tanította. Egy szörnyeteg volt! tört angolsággal, durvára sikeredetten közölte a nemzetközi diáktársasággal: "Maguk marhák, mert maguk nem ismerik a kínai írásjeleket!"

Gondolom japán oktatóiddal nem magyarul társalogtál. Melyik volt a közvetítõ nyelv?

Angolul lehetett tanulni, vagy spanyolul. Bevallom, éreztem némi kárörömöt, hogy nemcsak én kínlódom, hanem több, más "nagy nyelvet beszélo" társam is kénytelen angolra fordítani a szót! Ma már más a világ! Szinte minden szükséges eszköz hozzáférheto (legalább egy bizonyos szintig) magyarul is!
Ma Magyarországon divat lett a japán nyelv! Szakmailag tudom, hogy nemcsak divat, hanem gazdasági-stratégiai kérdés is! Nagyszeru képzés folyik a Külkereskedelmi Foiskolán, ahova az akkori igazgató, HIDASI Judit hívott meg a keleti jogok vendégoktatójának. HIDASI professzor jelenleg éppen a KANDA Egyetem Dpt. of International Communication vendégprofesszora. Nem kevésbé jó a kecskeméti székhelyu Károli Gáspár Református Egyetem oktató stábja. Bocsánat, de ha már KÁROLI nevénél tartunk: asztalomon Biblia-fordítása . Ebbol a példányból prédikált egy életen át egyenesági felmenom, a kovásznai majd tordai lelkész, KÁLLAY Sándor.

Valamikor egy tévéinterjúban Habsburg Ottó említette meg, hogy lánya japánul tanul és a magyar nyelv ismeretében könnyebben boldogul. Van rokonság a két nyelv között?

Tudtam, hogy ezt a kérdést nem úszom meg! Mindenekelott: én nem nyelvész, hanem jogtörténész vagyok, akit érdekelnek a nyelvek, és boldog, ha kicsit is használni tudja azokat munkája során. Annyit állíthatok, hogy nyelvtani analógiák vannak. Legutóbb KAZÁR Lajosnak jelent meg egy könyve négy nyelven (japán-angol-német-magyar) A japán és a magyar nyelv rokonok? címmel. ez számomra szakszerunek tuno fejtegetéseket tartalmaz.
Nem vonom kétségbe például BACSKULIN József jó szándékát, azonban az o általa kiadott és pénzelt Magyar-Japán Világhídfo Közlönye enyhén szólva aggályosnak tunik. Szerintem: aki véleményt akar alkotni, az legalább úgy ahogy, a nyelvet sajátítsa e, és sajátmaga vonjon le következtetéseket. Ugyanez vonatkozik - hitem szerint - a sokak által csak felületesen, a divat szintjén ismert keleti vallásokra, mythologiára stb. is. Persze egy bizonyos szint után errol is beszélni kell, hiszen a közkedvelt japán küzdosportoknak is van vallási vetülete, köntöse is! A karatés is meghajol, ha a tornaterembe beteszi a lábát!

Hát akkor professzor úr, érdeklodéssel várjuk a Bevezetés a japán írásrendbe címu szeptemberi eloadássorozatodat Nagyenyeden!

Az érdeklodok látogassák meg iskolánk honlapját (www.bethlengabor.ro), ahol követhetik a jelentkezés menetét és friss információkat is szolgáltatunk az eloadássorozattal kapcsolatban. Mivel a résztvevok létszáma korlátozott kénytelenek leszünk figyelembe venni a jelentkezések sorrendjét. Mindenkit szívesen várunk!

Error: Unable to read footer file.