Még szívod-e, vagy leteszed?

(a dohányzástól a tüdőrákig)

 

 

   

Szakács Júlia Kinga

Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed

Vezető tanár: László Enikő

 

 

 

Az elmúlt hónapokban valami nagyon fontosat tudtam meg, amit el szeretnék mondani „mindenkinek”.

A xx. század orvoslásának vezéreszméjévé a megelőzés vált. Ma már bizonyos: a megelőzés jobb, mint a gyógyítás – de csak akkor, ha ezt nem általános jelszóként használják, hanem jól átgondolt programok keretében végzik.

Napjainkban egyik legelterjedtebb és halálos kimenetelű betegség a rák. Fiatalaink lassan természetes jelenségnek nevezik a cigarettázást, de sokan közülük nem tudják ennek súlyos következményét: a cigarettázás tüdőrákhoz is vezet!

Először beszélnünk kell arról, hogy a civilizált világ legnagyobb orvosi problémája a rákkutatás fenntartása, ösztönzése és elmélyítése.

A rosszindulatú daganat korcs sejtek öntörvényű, szabályozatlan osztódásával keletkező szövettömeg, amely kialakulási helyén gátolja, vagy teljesen megakadályozza az érintett szövet vagy szerv működését, és halált okozhat. A rosszindulatú daganat sejtjei normálisabbnál gyorsabban szaporodnak, korcs alakúak és méretűek, és nem működnek normálisan. A jelek szerint a normális sejtekben ezek a gének „némák”, vagyis nem nyilvánulnak meg, de ha sikerül megnyilvánulniuk, a sejtek rosszindulatúakká válnak.

A rosszindulatú daganat növekedésének 3 stádiuma van: 1. Korai vagy lokális stádium, ilyenkor a daganat a kiindulási szerv vagy primer elhelyezkedés határain belül marad (ez gyakran gyógyítható). 2. A közvetlen ráterjedés stádiuma, ilyenkor a daganatból származó korcs sejtek ráterjednek a szomszédos szövetekre, vagy bejutnak a nyirokcsomókba, de csak az adott régióban (ez néha gyógyítható). 3. A metasztázis vagy áttét stádiumban a daganatsejtek a test távoli részeibe jutnak a véráram vagy a nyirokrendszer útján, és ott újabb daganatokat hoznak létre (ez általában nem gyógyítható).

A daganatos és normális szövetek növekedése közötti különbség nem annyira a sejtosztódások sebességéből adódik, hanem inkább abból, hogy a daganatsejtekből, részlegesen vagy teljesen hiányzik a növekedés gátlása, és képtelenek valamely hasznos, körülhatárolt szövetté alakulni, amelyre a növekedés normális, funkcionális kiegyenlítettsége jellemző.

A rákkeltő, más néven karcinogén, rosszindulatú daganatot okozó ágens lehet vegyi anyag, sugárhatás vagy vírus. A kutatóknak még nem sikerült teljesen tisztázniuk, hogy az egyes karcinogének önmagukban vagy másokkal közösen- milyen feltételek között indítják el a rákhoz vezető folyamatot. A kísérleti orvostudományban tapasztalati tény, hogy a rothadó, bomló, fertőzött közegben élő csótánnyal (svábbogár) táplált patkányok könnyebben betegíthetők meg rosszindulatú betegségben karcinogén anyagokkal, mint az összehasonlításra befogott „normál” patkányok.

Az ipar által kibocsátott vegyi anyagok, a gépkocsikból, a háztartásokból, és az üzemekből származó környezetszennyező anyagok, és a cigarettafüst, a földrajzi elhelyezkedésről és ez éghajlattól függően, különböző mennyiségű rákkeltő anyagokat hordoznak. Fizikai rákkeltő a Nap ultraibolya sugárzása, valamint a röntgenkészülékből származó ionizáló sugárzások. Sok vírusról feltételezik, hogy állatokban és emberekben rákot okoznak, ezért gyakran onkogén vírusként emlegetik őket. Az ismétlődő helyi sérülés vagy a test adott részének folyamatos irritációja, szintén rákkeltő lehet. Némely rosszindulatú daganatok esetében örökölhető az a hajlam, amely a megfelelő rákkeltő hatásokkal együtt lehetővé teszi, hogy a rákbetegség kifejlődjék.

Az elmúlt évtizedben bizonyos ráktípusok gyakoriságában észlelt nyilvánvaló változások (például a tüdőrák emelkedése) elsősorban a környezeti hatások módosulásával indokolhatók. Éppen ezért, jelenleg a rákok létjöttében a környezeti hatások részesedését 75%-ra teszik. Mai tudásunk szerint, tehát a rákkeltő anyagok meghatározónak ítélhetőek a rákos betegségek létrejöttében.

Jelenleg a szakemberek képesek a rák okozta halálozás hátterében a rákkeltő hatások részesedését is becsülni.

Legfontosabb a táplálkozással összefüggő rákkeltő hatások, míg második helyen a cigarettázást kell említeni.   

Légzőszervünk belső felületét nedves, csillószőrös hám borítja. A légzőhám nedvessége képes a belélegzett levegőben levő szennyeződések megfogására, majd a csillószőrök révén „kisöprésükre”, illetve – a szervezet különböző védekező reakció révén – közömbösítésükre. A cigarettázás hatására elsősorban a csillószőrök bénulnak meg. Emiatt a szervezet védtelenné válik a levegőben amúgy is meglevő kémiai szennyeződéssel (hiszen ebben számos rákkeltő anyag, például korom is van) és kórokozókkal (gondoljunk a gyakori cseppfertőzésekre), valamint a cigarettafüstben található rákkeltő anyagokkal szemben.

Mindezek következménye először a hörghurut lesz, amely a cigarettázás megkezdését hamarosan idültté válhat. Az idült hörghurut szinte minden dohányosban bekövetkezik. Elég utalnom a cigarettázok szokásos krákogására, köhögésére és – bár sokak számára bizonyára gusztustalan az említése – a reggeli köpködésre. Az éjszakai alvás során ugyanis a légzőrendszer nem képes az állandóan termelődő gyulladásos váladékot kiköhögni, és ez reggelre összegyűl a légutakban. Az idült légzőszervi gyulladás önmagában is komoly veszély. Egyfelől jelentősen pusztítja a tüdőszövetet, és ez által szűkíti a légzőfelületet, ami tüdőtágulathoz, úgynevezett emfizémához vezet. Másfelől a szív – és érrendszert is megterheli, és ezért idősebb korban a tüdő – és szívelégtelenség az idült dohányosok mindennapos problémája. A védtelenné váló légzőrendszerben a rákkeltő anyagok is könnyebben érvényesítik hatásukat, ennek megfelelően a cigarettázókban gyakoribb a tüdőrák. E ma már közismert tényt először az angol Doll és Hill igazolta 1956-ban, amikor a cigarettázókban a tüdőrák előfordulását 23-szor gyakoribbnak találták. már akkor kiderült, hogy a cigaretta a legveszélyesebb, a pipa és a szivar kevésbé. A későbbi vizsgálatok átlagosan 14-szeres tüdőrák-többletet bizonyítottak. Ha tehát 100%-nak vesszük a nem dohányosok tüdőrák gyakoriságát, akkor a cigarettázóknak ezzel a súlyos, általában halálos megbetegedéssel 1400%-kal gyakrabban kell számolni. Emellett azonban a légzőrendszer többi részében, így a szájban, a torokban, a garatban, és a gégében is sokkal gyakoribb a rákos megbetegedés. Sőt, mivel a légzőrendszer betegsége miatt a rákkeltő anyagok a tüdőből könnyen felszívódnak és a vér útján máshova is eljutnak, a cigarettázás egyéb szervek és szövetek megbetegedésében (így húgyhólyag, vese, hasnyálmirigy, a nőkben az emlő) is fontos szerepet játszik.

Teljesen egyértelmű az elszívott cigaretták mennyisége és a tüdőrák közötti összefüggés is. Egy 1994-ben közzétett angol tanulmányban 40000 orvos életmódjának 1951-ben kezdett és 40 éven át folytatott vizsgálati eredményről számoltak be. A tizenéves korban elkezdett cigarettázás20-25 évvel rövidítette meg az életet. Minden második cigarettázó a dohányzás okozta halálokban pusztul el. A legfontosabb a cigarettázás el sem kezdése, de abbahagyásának is jól kimutatható előnye van az egészségre.                  

 Egyre többen tiltakoznak a dohányzás ellen. Több országban nyilvános helyeken tilos a dohányzás! Akit rajtakapnak, azt pénzbüntetéssel sújtják. Talán nem lenne szükség ilyen retorziókra, ha az emberek tudnák, hogy milyen veszélynek teszik ki magukat, és a környezetüket, a dohányzással.

 

 

 

A dohány

 

A dohányt, az úgynevezett Nicotiana tabacum növény szárításából nyerik. Kémiai összetétele igen bonyolult.

Hosszú ideig azt gondolták, hogy a nikotin a legfőbb és egyedüli anyaga a dohánynak. Igazolták, hogy a dohány, égés révén, megváltoztatja szerkezetét, és olyan mérgező mellékanyagokat eredményez, mint például a CO és a kátrány

 

Mi történik, amikor cigaretta füstöt szívunk?

 

Elsősorban, azért, mert szájunkba jut a füst, átugorjuk azt az első védekező szakaszt, melyet az orr jelent. Másodsorban a füsttel együtt több, mint 30 rákkeltő anyagot szívunk be, erre, a szervezet, hogy eltávolítsa a test idegen anyagot, köhögéssel válaszol.

A nikotin gyorsan a vérbe, illetve az agyhoz kerül. A krónikus cigizőnek a szíve nagy erőt kell kifejtsen, még az  O felvétele érdekében is. A CO, amikor a tüdőbe kerül, a szív és a vér rendelkezésére álló O mennyiséget csökkenti, és így, éppen akkor, amikor a szervezetnek nagy mennyiségű O-re volna szüksége, a legkevesebb van. Azok esetében, akik naponta egy csomag cigarettát elszívnak, kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívinfarktust kapjanak. A kátrány megsárgítja a fogakat és az ujjakat.

 

A rövid távú negatív hatások

 

-                    Gyorsabban ver a szív, percenként 20-30 a szívütem

-                    Nő a vérnyomás

-                    Megsárgulnak a fogak

-                    Gyakrabbak a köhögések

 

 

Hosszú távú negatív hatások

 

-                    Szívmegbetegedések

-                    Tüdőrák

-                    Csökken a koncentráló képesség

 

Szeretnél lemondani a dohányzásról???

 

Ha igen, kövesd a következő „hat parancsolatot”

1.                 Válasszál ki egy hétfői napot, amikor nem gyújtasz rá. Szólj barátaidnak is, mert közönség előtt tett ígéret megerősíti az akaratot.

2.                 Dugd el a hamuzókat, a gyufákat és mindent, ami a dohányzásra emlékeztet.

3.                 Több időt tölts, olyan helyen, ahol nem szabad cigarettázni.

4.                 Többet gyalogolj.

5.                 Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyeket nagyon meg szeretnél venni. Minden dolog mellé írd annak árát, cigaretta csomag számban kifejezve.

Rendezz egy bulit, annak örömére, hogy elhagyod a dohányzást!

 

Miért szívtok?

 

 A dohányzó tinédzserek 82%-a azért cigarettázik, mert ( átmenetileg) megnyugszik tőle, 12%-uk azért, mert a haverok is cigarettáznak, a maradék 6% fogyókúrának használja a nikotint.

 

 Pénzfaló!

 

          Kiszámoltuk, hogy ha egy éve dohányzol, és naponta „csak” 3 szálat szívtál el, akkor eddig, kb. 5500000 lejt költöttél cigarettára.

Több országban betiltották a szórakozóhelyeken és munkahelyeken történő dohányzást, így többek között Svédországban, Norvégiában, Spanyolországban, Olaszországban, Kanadában, Montenegróban, Iránban, Indiában, Thaiföldön, Kubában, Ausztriában és Hollandiában is füstmentesek a szórakozóhelyek. Jövő nyártól már Angliában sem lehet rágyújtani, csak a saját lakásokban.

A dohányfüstben található káros anyagok rongálják a sebgyógyulást elősegítő kötőszöveti rostokat, ezért sokkal lassabban hegednek be a sebeid, és csúnyább marad a helyük. Ez nemcsak az aktív dohányosokra vonatkozik, hanem a rendszeresen füstös helyen tartózkodó nemdohányzók is „megszívhatják”.

A vér és az anyatej is közvetíti a káros anyagokat, tehát a magzatot és az újszülöttet is mérgezi a dohányzó kismama. Statisztikák szerint a dohányzó kismamák gyermekei fogékonyabbak a cigizésre.

A dohányzás a fiúknál akár impotenciát is okozhat.

A gyógyszerek gyengébb hatást fejtenek ki a dohányzók szervezetében, mint a nemdohányzókéban.

Az időskori vakság az esetek nagy részében a dohányzás során a szervezetbe vitt anyagok hatására alakul ki.

 

Gázmérő!

 

Sárga fogak 99

Sárga körmök 90%

Érrendszeri betegségek 80%

Elszürkült szemek 70%

Szívinfarktus 65%

Tüdőrák 50%

Kihulló haj 40%

 

 

 

 

Meddig akarsz élni?

 

Kutatások szerint a dohányzó nők élettartalma közel 6, 8 évvel megrövidül egészségesen élő embertársaikéhoz képest, vagyis a nemdohányzó nők rendszerint megérik a 86 éves kort, viszont a dohányosok 79 éves koruk előtt meghalnak. Nagy-Britanniában az elmúlt 50 évben több mint 6, 3 millió ember halt meg valamilyen, a dohányzással összefüggő betegségtől.

 

Veszélyben vagy!

 

 Ha nem is dohányozol, viszont olyan ember társaságában élsz, aki cigizik, akkor akár 50%-kal megnőhet az esélye annak, hogy kialakul nálad a tüdőrák.

 

Fújd ki magad!

 

A tudósok utánanéztek, hogy min megy keresztül, az, aki megpróbál leszokni a dohányzásról:

5 perc- a szív fellélegzik, több oxigént kap

20 perc- csökken a vérnyomás

24 óra- csökken a szívinfarktus veszélye

48 óra- megszűnik a füstszagú leheleted

3 hónap- csillapodik a köhögés, elindul a szervezet rehabilitációs folyamata

 

 

 

A „Bethlen Gábor” Kollégium IX, X, XI, XII osztályos tanulók dohányzási állapota

 

Felmérő a dohányzó magatartásáról

 

A „Bethlen Gábor” Kollégium középiskolás diákjaival a gyakorlat ideje alatt szorosabb kapcsolatba kerültem. Megfigyeltem, hogy a diákok többsége soha nem cigarettázott, azonban sokan rendszeresen cigarettáznak, illetve kivételes alkalmakkor. Mindannyian ismerik a cigarettázás káros hatásait, legtöbben a rákot és a TBC-t nevezték meg, a dohányzás által előidézett betegségnek. Több, mint 80%-a a diákoknak beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen.

Feltételeztem, hogy a diákok többsége ismeri a dohányzás okozta betegségeket, azonban részletesebben a tüdőrákról is írtam. Kérdőív segítségével felmértem ismereteiket azzal kapcsolatban, hogy milyenek a szokásaik, valamint magatartásuk.

28 kérdést fogalmaztam meg, melyek közül 5 cigarettázási szokással, 11 kérdés magatartással, valamint 7 kérdés ismeretfeltáró jelleggel rendelkezett.

A kérdőív kitöltésére a középiskolásokat kértem meg. 331 tanuló válaszolt összesen, ebből 61 diák 15 éves, 80 diák 16 éves, 99 diák 17 éves, 73 diák 18 éves, valamint 18 tanuló 19 éves. A kérdéseket minden tanuló önállóan tanulmányozott.

A begyűjtött adatokat összesítettem, a kapott válaszokat százalékokban fejeztem ki.

 

 

 

Kérdések:

 

1.  Milyen nemű vagy?

    Fiú

     Lány

2.  Hol laksz?

    Falu

    Város

3.  Hány éves vagy?

    15-19

4.  Cigarettáztál-e valaha?

    Igen

    Nem

5.  Milyen gyakran cigarettázol?

   Rendszerese

    Néha

    Kivételes alkalmakkor

    Soha

6.  Hogyan jutsz cigarettához?

   Vásárlás során

   Otthonról

   Másoktól

   Senkitől

7.  Szeretted-e amikor először kipróbáltad?

    Igen

    Nem

8.  Hol cigarettázol?

    Kocsmában

     Iskolában

     Otthon

    Bárhol

9.  Ismered-e a cigaretta káros hatásait?

          Igen

          Nem

10.    Honnan szerezted ismereteidet?

         Iskola

         Barátok

         Család

         Könyv

         TV

         Egyéb

11.    Nevezzél meg néhány betegséget, amelyet a dohányzás idéz elő!……………….

12.        Miért káros a dohányzás?……………

13.        Van-e a dohányzásnak jótékony hatása?………………

14.        Miért cigarettázol?………..

15.        Baráti illetve családi körödből kik cigarettáznak?

      Szülők – szülő

       Testvér

       Barátok

16.     Szerinted az emberek hány százaléka cigarettázik?……………

17.     Miért gondolod, hogy jó a dohányzás?……………..

18.       Milyen hatást gyakorol rád a cigarettázás?

         Köhögés

         Fulladás

19.       Mi a véleményük a barátaidnak, arról, hogy te cigarettázol?…………….

20.        Hibásnak érzed magad, amiért cigarettázol?

          Igen

           Nem

21.        Próbáltál-e valaha lemondani a cigarettázásról?

          Igen

          Nem

 

22.        Szeretnél-e lemondani a cigarettázásról?

         Igen

         Nem

23.        Lettél-e valaha beteg a cigaretta miatt?

         Igen

         Nem

24.        Mit tennél annak érdekében, hogy leszokj a cigarettázásról?……………

25.         Egyetértenél-e azzal, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen?

          Igen

          Nem

26.        Elítéled-e dohányzó társaid?

         Igen

         Nem

27.        Rágyújtanál-e ott, ahol senki sem cigarettázik?

          Igen

           Nem

28.        Van-e joga a nemdohányzónak füstmentes környezethez?

          Igen

           Nem

    

 

Az eredmények feldolgozása, értelmezése

 

15 évesek (61)

 

-         Fele falun, fele városon lakik, és 19% cigarettázó

-         81%-uk soha nem cigarettázott

1%-uk ritkán cigarettázik

1%-uk rendszeresen cigarettázik

17%-uk kivételes alkalmakkor cigarettázik

-         67%-a cigarettázóknak saját maga vásárolja meg a cigarettát, míg 22%-a másoktól kapja

-         A cigarettázók70%-a számára kellemetlen volt az első cigarettázás

-         A cigarettázók 91%-a bárhol rágyújt a cigarettára, 7%-a a suliban, és 1%-a a kocsmában cigarettázik

-         A diákok ismereteiket a dohányzás káros hatásairól, 51%-ban TV-ből szerezték, 28%-a az iskolában hallott róluk, 38%-át a család világosította fel, 19%-a olvasta, míg a diákok 35%-a elbeszélget barátaival is ezekről a dolgokról

-         Legtöbben (60%) a rákot nevezik meg, mint a cigi okozta betegséget, 35%-uk a TBC-t tekinti, és 5%-a szív- és érrendszeri problémákat említ

-         A diákok 54%-a azt vallja, hogy a cigaretta káros a szervezetre nézve és betegségeket idéz elő, 3%-a kellemetlen szagúnak tartja

-         3%-uk jótékony hatásúnak tekinti a cigarettát, de 96%-uk károsnak véli

-         A cigarettázók 16%-a megszokásból cigarettázik, míg 70%-a nem tudja megmondani, miért is dohányzik, valamint 9%-uk stresszoldónak nevezi

-         A diákok 22%-nak mindkét szüleje dohányzik, valamint 25%-uknak csak egyik szüleje. 19%-nak testvére is, valamint 53%-nak a barátja is dohányzik

-         A tanulók 23%-a úgy ítéli meg, hogy 80%-a az embereknek cigarettázik, míg 30% a 70%-ot választja, valamint kevesen az 50% alatti számokat is említik (3%)

-         A tanulók 66%-a elismerte, hogy a cigaretta egyáltalán nem jó, míg 12%-uk azt írta, hogy a cigaretta vagánnyá tesz, 7%-uk nyugtatónak tekinti

-         A cigarettázók többsége 60% köhög, illetve 25% fulladozik is a cigarettától

-         A cigarettázók barátainak nincs véleménye arról, hogy ők cigarettáznak, csupán 2%-uk van a cigaretta ellen

-         75%-a a dohányzóknak hibásnak érzi magát, azért mert cigarettázik, azonban 25% nem

-         75%-a a dohányzóknak már próbált lemondani a cigarettáról, de 25%-a nem jutott el oda

-         Csupán 67%-uk szeretne lemondani a dohányzásról, míg 32%-a nem határozta el magát

-         A cigarettázók 14%-a lett beteg a cigaretta miatt, de 32%-nak nem okozott bajt

-         A cigarettázók 36%-a tenne meg mindent annak érdekében, hogy leszokjon a dohányzásról, 58-uk semmit sem tenne

-         82%-a a diákoknak beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen, 18% nem

-         10%-a a fiataloknak elítéli a cigarettázó társait

-         90%-a a diákoknak nem cigarettázna tiltott területen, valamint 84%-nak az a véleménye, hogy a nemdohányzónak joga van füstmentes környezethez

 

 

 

16 évesek (80)

 

-         Többségük falun lakik (53%), városon pedig 47%-uk, és 48%-uk cigarettázó

-     52%-uk soha nem cigarettázott

      28%-uk rendszeresen cigarettázik

      10%-uk ritkán cigarettázik

      10%-uk kivételes alkalmakkor cigarettázik

-         68%-a a cigarettázóknak saját maga vásárolja a cigarettát, 30%-a másoktól kapja, otthonról csupán 2% jut hozzá

-         Annak ellenére, hogy a diákoknak 28%-a rendszeresen cigarettázik, 13%-uknak kellemetlen tapasztalat volt az, amikor kipróbálta

-         A cigarettázók 65%-a bárhol cigarettára gyújt, míg 10%-a a suliban is, és a kocsmában is cigarettázik

-         Mindenki ismeri a cigaretta káros hatásait, a diákok 55%-a a TV-ből tudja, 17%-a olvasott ezekről, 30%át a család világosította fel a cigaretta káros hatásaival kapcsolatban, és 22%-uk barátaival is elbeszélget ezekről

-         A diákok 73%-a a rákos megbetegedést tartják a legsúlyosabb dohányzás okozta betegségnek, míg 37%-uk a TBC-t

-         A diákok 13%-a úgy tudja, hogy a cigarettának jótékony hatása is van, míg 87%-a vallja, hogy a cigarettázás káros

-         A 16 évesek 21%-a megszokásból cigarettázik, míg 13%-a nyugtatónak tartja, kevesebben szórakozásból, illetve azért cigarettáznak, hogy egyformák legyenek a társaikkal

-         A diákok 16%-nak mindkét szüleje cigarettázik, míg 25%-nak csak egy, illetve 27%-nak testvére is, 59%-nak barátai is dohányoznak

-         A tanulók 22%-a úgy ítéli meg, hogy az emberek 70%-a cigizi, míg 24%-uk a 80%-ot írta, 10%-a a diákoknak 50% alatti számokat választott

-         A fiatalok 78%-a elismerte, hogy a cigaretta nem jó, míg a 22% nem adott választ

-         A cigarettázók 36%-a köhög a cigaretta miatt, míg 7%-nak még fulladást is okoz

-         A dohányzók barátai nem ítélik el a cigarettázókat, 3%-uk még el is fogadja

-         Csupán 73%-a a dohányzóknak érzi hibásnak magát a cigarettázás miatt, míg 26%-a nem

-         A cigarettázók 71%-a próbált már lemondani a dohányzásról, de 29%-a nem

-         78%-a a dohányzóknak szeretne lemondani a dohányzásról, de 22%-a nem

-         A cigarettázók 18%-a már lett beteg a cigarettázás miatt, de 81%-a nem

-         A dohányzók 21%-a bármit megtenne annak érdekében, hogy lemondjon a cigarettázásról, mégis 8% semmit sem tenne meg

-         A diákok 85%-a elfogadná, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen

-         18%-a a diákoknak elítéli dohányzó társait, 82%-a nem ítéli el

-         15%-a a korcsoportnak rágyújtana tiltott helyen, míg 85%-a nem

-         A diákok 83%-ának az a véleménye, hogy a nemdohányzónak joga van füstmentes környezethez

 

 

 

 

 

17 évesek (99)

 

-         A diákok 63%-a falun lakik, 53% cigarettázik

-         47%-uk soha nem cigarettázott

      34%-uk rendszeresen cigarettázik

13%-uk néha cigarettázik

6%-uk kivételes alkalmakkor cigarettázik

-         A cigarettázok 80%-a saját maga vásárolja meg a cigarettát, míg 15%-a másoktól kapja

-         A dohányzók 95%-a nem szerette, amikor először kipróbálta a cigarettát

-         58%-uk bárhol rágyújt, míg 30%-uk kocsmában, illetve 12%-uk iskolában is dohányzik

-         A diákok ismereteiket 39%-ban a TV-ből, 26%-uk könyvekből, családtól 36%, valamint barátoktól 25% szerezte

-         Legtöbben (80%) a rákot, 50% a TBC-t, valamint 4% vérkeringési problémákat nevez meg, min t a cigaretta okozta betegségeket

-         A diákok 70%-a vallja, hogy káros a dohányzás, és betegségeket idéz elő

-         A tanulók 29%-a azt írta, hogy a cigarettának van jótékony hatása is, míg 71%-uk nemmel válaszolt

-         A 17 évesek 24%-a megszokásból cigarettázik, míg mások meggondolatlanságból dohányoznak

-         A korcsoport 20%-nak mindkét szüleje cigarettázik, 39%-nak csak egyik szülője, illetve 27%-nak testvére is cigarettázik, 70%-nak csak a barátja

-         70%-a az embereknek cigarettázik, állítja a tanulók 24%-a, 13%-a pedig azt írja, hogy kevesen cigarettáznak

-         A cigarettázók 40%-a elismerte, hogy a cigaretta nem jó, 12% jónak tartotta

-         A dohányzók 40%-a köhög, valamint 8%-a fulladozik a cigaretta miatt, a többieknél még nem jelentkezett mellékhatás

-         A barátaik 31%-nak nincs véleménye a dohányzásról, a többiek elítélik

-         A dohányzók 58%-a hibásnak érzi magát, azért, mert cigarettázik, azonban 20%-a nem

-         81%-uk már próbált lemondani a dohányzásról, a többiek nem

-         Többen szeretnének lemondani a cigarettázásról, mint ahányan nem

-         24%-uk beteg lett a cigaretta miatt, viszont a többiek nem

-         39%-uk megtenne mindent, hogy leszokjon a cigarettáról

-         72%-a a válaszadóknak beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen

-         97%-a a diákoknak elítéli a cigarettázókat

-         24%-uk rágyújtana tiltott helyen

-         A diákok 83%-nak az a véleménye, hogy a nemdohányzónak joga van füstmentes környezethez

 

 

  

 

 

 

18 évesek (73)

 

-         A 18 éves korcsoport többsége város lakó, 56%-a a megkérdezetteknek

-         A 18 éves diákok 67%-a cigarettázó

-         33%-uk soha nem cigarettázott

36%-uk rendszeresen cigarettázik

22%-uk ritkán cigarettázik

9%-uk kivételes alkalmakkor cigarettázik

-         75%-a a cigarettázóknak saját maga vásárolja a cigarettát, míg 16%-a másoktól kapja

-         Annak ellenére, hogy nagy számban vannak a rendszeresen cigarettázók, a diákok 74%-nak kellemetlen tapasztalat volt az első cigaretta elszívása

-         A dohányzók 43%-a bárhol rágyújt, sokan vannak, akik kocsmában 22%, és az iskolában 22%-uk cigarettázik, otthon csak 4%-a dohányzik

-         Mindenki ismeri a cigarettázás káros hatásait, ismereteiket 44%-ban TV-ből és 47%-a könyvekből szerezte. Kevesebben (41%) hallottak róla az iskolában, illetve a családban (28%)

-         Több betegségről állítják, hogy a cigarettázás következménye. Legtöbben (88%) a rákos megbetegedést említik, igen sokan (51%) a TBC-t is ide sorolják. Kevesen (4%) említik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, egy-egy meddőséget, impotenciát és májbetegséget ír

-         A dohányzás káros jellegét vallják, 62%-a tudja, hogy különböző betegségek előidézője

-         Arról, hogy jótékony hatása lenne a cigarettának, 48%-a válaszolt igennel, míg 42%-a a megkérdezetteknek kategorikusan nemet válaszolt

-         Figyelmet érdemel, az, hogy a 18 évesek 20%-a megszokásból gyújt rá, van, aki stresszoldónak (7%), mások nyugtatónak (6%) tartják, de 6%-uk unalomból gyújt rá

-         A családban, vagy az egyik szülő (40%), vagy mindkét szülő (22%) cigarettázik, a fiúk esetében 34%-nak barátja cigarettázó

-         A tanulók többsége úgy ítéli, hogy az emberek 70%-80%-a dohányzik, és csak néhányan (7%) választottak 50% alatti számokat

-         A tanulók 4ö%-a beismerte, hogy a cigarettázás nem jó, de 7%-uk stresszoldónak, vagy élvezetnyújtónak találja, pedig a cigarettázók 2ö%-a köhög a dohányzás miatt

-         A cigarettázókat barátai egy része nem ítéli el, de vannak olyanok is, akik nem nézik jó szemmel a cigarettázókat

-         A válaszadók 31%-a hibásnak érzi magát a cigizés miatt, míg 30%-a nem, illetve a cigarettázók 64%-a próbált lemondani a cigarettáról, de sajnálatos módón 14%-uk még nem próbált lemondani a dohányzásról

-         Az a jó, hogy 70% szeretne lemondani a dohányzásról, de még a többi nem tenne semmit annak érdekében, hogy a cigarettázásról lemondjon

-         A cigarettázó diákok 37%-a lett már beteg a cigarettától, de 50%-nak a cigaretta még nem okozott bajt

-          A cigarettázók fele bármit megtenne, azért, hogy lemondjon a dohányzásról, de a többi semmit sem tenne meg

-         fontos dolog az, hogy 73%-a a diákoknak beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen, viszont 27%-a nem

-         14%-a a diákoknak elítéli a cigarettázó társait

-         13%-uk rágyújtana cigarettára, ott, ahol senki sem cigarettázik, viszont 87%-a nem

-         90%-uknak az a véleménye, hogy a nemdohányzónak joga van füstmentes környezethez

19 évesek (18)

 

-         Többségük városon lakik, és nagyon sokan közülük 62%-uk cigarettázó

-         38%-uk soha sem cigarettázott

11%-uk néha cigarettázik

28%-uk rendszeresen cigarettázik

23%-uk kivételes alkalmakkor cigarettázik

-         A dohányzó diákok 58%-a saját maga vásárolja meg a cigarettát, míg 14%-a másoktól kapja

-         89%-ik nem szerette, amikor először próbálta ki a cigarettát

-         A cigarettázók 36%-a bárhol cigarettára gyújt, míg 36%-uk kocsmában illetve 21%-uk suliban is cigarettázik

-         A diákok ismereteiket TV-ből (45%), 50%-uk az iskolából, 56%-uk könyvből, 56%-uk családtól szerezte, valamint 23% barátaitól

-         Legtöbben, 78%-uk a rákot, 39%-uk a TBC-t, valamint 6%-uk az asztmát említi a cigaretta által előidézett betegségekként

-         A diákok 72%-a vallja, hogy káros a dohányzás, és, hogy betegségeket idéz elő

-         23%-uk azt írta, hogy a cigarettának van jótékony hatása, míg 50% nemmel válaszolt

-         A 19 évesek többsége már megszokásból cigarettázik, míg másoknak szabadságérzetet ad

-         A korcsoport 17%-ának mindkét szüleje cigarettázik, 45%-nak csak egyik szüleje, illetve 22%-uk testvére is dohányzik. 84%-nak csak a barátja cigarettázik

-         70% az embereknek cigarettázik, állítják a tanulók 30%-a, 17% szerint kevesen cigarettáznak

-         A tanulók 45%-a beismerte, hogy a dohányzás káros, 1 tanuló jónak tartotta

-         A cigarettázók 35%-a köhög, valamint 8%-uk fulladozik a cigaretta miatt, a többieknél még nem jelentkezett mellékhatás

-         A barátaik 21%-ának nincs véleménye a cigarettázásról, a többiek elítélik

-         A dohányzók 25%-a hibásnak érzi magát, azért, mert dohányzik, azonban 42%-uk nem

-         50%-a már a cigarettázóknak már próbált lemondani a dohányzásról, a többiek nem

-         60%-a a dohányzóknak nem lett beteg a cigaretta miatt, a többiek pedig igen

-         Csupán 15%-uk tenne meg mindent, hogy leszokjon a cigarettáról

-         67%-a a válaszadóknak belegyezne, ha megtiltanák a cigarettázást minden munkahelyen

-         78%-a a diákoknak nem ítélik el a dohányzókat

-         90%-uk nem gyújtana cigarettára tiltott területen

-         95%.nak az a véleménye, hogy a dohányzónak joga van füstmentes környezethez

 

 

 

A tanulók szokásai

A 15 évesek többsége sohasem cigarettázott

A 16 évesek fele-fele arányban cigarettáznak

A 17 évesek többsége cigarettázik

A 18 évesek többsége cigarettázik

A 19 évesek többsége cigarettázik

 

Milyen ismeretekkel rendelkeznek a diákok?

A 15 évesek többsége a rákot nevezik meg a dohányzás által előidézett betegségnek, kevesebben a szív- és érrendszeri problémákat

A 16, 17, 18, 19 évesek többsége a rákot nevezik a cigarettázás okozta betegségnek, valamint a TBC-t

 

Magatartásuk

Figyelemre méltó, hogy a középiskolások többsége beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen.

 

 

 

 

 

15 évesek

 

 

 

 

 

 

 

 

16 évesek

 

 

 

 

 

 

17 évesek

 

 

 

 

 

 

18 évesek

 

 

 

 

 

 

19 évesek

 

 

 

 

 

 

 

Következtetések, ajánlások

 

A felmérés feldolgozását követően megállapítottam, hogy a diákok között olyan is volt, aki egy ideig cigarettázott és azt követően lemondott a cigarettázásról. A diákok nagyon sok ismerettel rendelkeznek a dohányzás okozta betegségekre nézve.

Habár sokan cigarettáznak, bármit megtennének, hogy lemondjanak a dohányzásról (sportolnának, magoznának, lemondanának a költőpénzről). Figyelemre méltó, hogy a tanulók többsége beleegyezne, ha megtiltanák a dohányzást minden munkahelyen, valamint sokak szerint a nemdohányzónak joga van füstmentes környezethez.

A tanároknak jó lenne néhány diákot, akik túlzásba viszik a cigarettázást, a dohányzás káros hatásairól figyelmeztetni.

A diákok egészségi állapotát még nem veszélyezteti a cigarettázás, mégis óvni kell őket a csábításoktól, egyszóval minden olyantól, mely egészségüket károsítaná. 

 

  

 

Tüdőrák

 

A betegség lefolyása

A betegség okai és kockázati tényezői

Eltérő betegség, eltérő gyógyulási esélyek

Diagnózis

Kezelés

A kissejtes tüdőrák kezelése

 

A tüdőrák (hörgőrák) alatt a tüdõ hámeredetû, rosszindulatú daganatát értjük, szinte mindig a légzõrendszer hámszöveteibõl ered. A férfiak rákos halálozásában az elsõ a nõknél a második helyet foglalja el.

A hörgõrákos esetek számának sajnos még mindig tartó növekedése egyértelmûen a dohányzással függ össze. Magyarországon évente mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván.

 

A betegség lefolyása

 

A betegség kialakulása rendszerint a tüdõbe jutó szennyezett levegõvel - ez leggyakrabban sajnos a közönséges dohányfüst - bekerült káros, rákkeltõ anyagoknak köszönhetõ. A tüdõ hörgõrendszere egy-egyre több és kisebb keresztmetszetû ágra bomló csõrendszer, mely végül a mintegy 300 millió léghólyagocskában (alveolusokban) végzõdik. A légcsere ezek összesen mintegy focipályányi felületén zajlik. A tüdõ hámját a benne lévõ mirigyek által termelt váladék nedvesen és tisztán tartja, a nyálkahártya csillószõrei a légutak bejárata felé tessékelik a szennyezõdés szemcséit. Ezt az öntisztító rendszert, a csillós hámot a fokozott terhelés elpusztítja, illetve kóros változások mutatkoznak meg rajta. Az állandó szennyezés olyan inger, ami a nyáktermelõ sejteket túlmûködésre készteti, emiatt lép föl légcsõhurut. A tisztítóhatás kiesését a tüdõ köhögéssel igyekszik ellensúlyozni, amiben mechanikai sérülést, szakadást szenvedhetnek a léghólyagok, így ráadásul a légzõfelület is csökken.

Miután a tüdõ tisztítómechanizmusai nem tudnak megfelelõen mûködni, ez erõsíti azokat a folyamatokat, amelyek a hosszan ott idõzõ káros anyagok indítanak el: a nyálkahártyasejtek magjához kötõdve megváltoztatják az azokban lévõ örökítõ anyag szerkezetét. A nyálkahártya-sejtek 7 naponként reprodukálódnak, így a rosszindulatúan elfajult sejtek igencsak gyors szaporodásnak indulhatnak.

 

A betegség okai, és kockázati tényezõi

 

Az elsõszámú fõbûnös nyilvánvalóan a dohányzás és a dohányfüsttel a tüdõbe jutó rákkeltõ anyagok. A férfiak tüdõrákjának 85 %-át, a nõk tüdõrákjának 75 %-át bizonyíthatóan a cigaretta okozza.

Bizonyos ásványok, vegyszerek tartós belégzése szintén okozhatja a betegséget, de messze nem olyan gyakorisággal, mint a dohányzás. A vegyi anyagokkal összefüggésben kialakuló tüdõrák rendszerint foglalkozási ártalom nyomán jelentkezik.

A tüdõrák szempontjából veszélyes, belélegezhetõ anyagok, például az azbeszt -, amely egyébként a nem dohányzóknál gyakrabban okoz mellhártyadaganatot, mint tüdõrákot -, a nikkel, a króm, a széngáz, a mustárgáz, az arzén, a vinil-klorid, hogy csak a legáltalánosabbakat említsük. A radon gáz is bizonyítottan rákkeltõ hatású, ezzel az uránfeldolgozásban dolgozók kerülhetnek kapcsolatba.

Természetesen genetikai tényezõk is szerepet játszanak, amelyek hajlamosíthatnak a rákra, és ugyancsak emiatt kerülhetik el a tüdõrákot olyanok is, akik pedig szintén módszeresen pusztítják tüdejüket.

A légszennyezés tüdõrákot okozó hatása nem bizonyítható egyértelmûen, ezért szakmailag is vitatott.

A nem dohányzók között a tüdõrák elõfordulási aránya rendkívül ritka. Az ilyen esetekben elõfordul, hogy a más szervben kialakult, primer daganatot nem lehet beazonosítani, csak annak tüdőáttétét, ezért a tüdõ daganatát tüdõráknak tartják.

 

  

Eltérõ betegség, eltérõ gyógyulási esélyek

 

A tüdõrákok hozzávetõlegesen két nagy csoportba sorolhatók: a kissejtes és nem kissejtes tüdõrákok csoportjába.

  A kissejtes tüdõrákokat mikroszkóposan megfigyelhetõ szövettani képük alapján, nevezik így. Ide tartozik a tüdõrákok kisebbik hányada, mintegy 20%-a.

A nem kissejtes csoport tovább osztható. A laphámrák jellegzetesen a nagyhörgõk rákja, fõként a férfiaknál fordul elõ. Lassan növekvõ, inkább helyben növekvõ daganatot képez, így általában mûtéti úton eltávolítható.

A mirigyrák - amint neve is sugallja - a nyáktermelõ mirigyekbõl alakul ki, egyes típusai a tüdõ alveolusaiból is eredhetnek. Elsõsorban a kishörgõkben és a tüdõszövetben keletkezik. Ez a leggyakrabban és inkább nõknél elõforduló tüdõrák-fajta. Kiszámíthatatlan, hogy mennyire marad lokálisan növekvõ, illetve képez áttétet, ebben nyilván szerephez jut az immunrendszer védekezõképessége és számos más faktor. Kifejlõdése a dohányzással nem mutat olyan szoros kapcsolatot, ezért is jellemzõ inkább a nõknél, akik bár sajnos egyre nagyobb arányban, de még mindig kevesebbet dohányoznak, mint a férfiak.

A nagysejtes rák az esetek 6-7 %-ban azonosítható be, a kis hörgõkben keletkezõ fajta. Szövettanilag nagy, világos sejtek jellemzik.

 

Diagnózis

 

A tüdõpanaszokkal orvoshoz forduló vagy tüdõszûrésen kiszûrt betegnek elõször néhány kötelezõ kérdést tesznek fel a dohányzási szokásokat illetõen. Néhány kérdés pedig azt hivatott tisztázni, mekkora a szervezet fizikai teljesítõképessége, a tüdõ kapacitása.

A kivizsgálás ezután átnézeti és oldalirányú tüdõ-röntgenfelvétellel kezdõdik.

A nagyon jó diagnosztikus eredményt adó röntgent egészíti ki a CT, amelynek segítségével a daganat pontos helye és a környezõ szövetekkel való kapcsolata is meghatározható; így például látszik, ha a mellüreg nyirokcsomói is érintettek.

A hörgõtükrözés (bronchoscopia), melynek során egy 6-8 mm átmérõjû eszközt juttatnak be a tüdõbe, a kötelezõen elvégzendõ vizsgálatok közé tartozik. Célja az elváltozás pontos helyének meghatározása, és ettõl függõen szövetminta vétele.

E vizsgálatok alapján lehet eldönteni azt is, hogy operálható-e a beteg, illetve milyen kiterjedésû mûtétre van szükség.

További lehetõségek a CT vagy mágneses rezonancia (MR) segítségével végzett tûbiopszia.

A légzésfunkció vizsgálata a beteg teherbíró képességét jellemzõ kiegészítõ mérés. Az izotóp-vizsgálat célja az esetleges távoli áttétek kizárása, és meghatározzák, hogy a tüdõlebenyeknek mennyire tudnak résztvenni a légcserében. Az ultrahangos vizsgálattal az esetleges áttétképzõdést vizsgálják. A tüdõrák viszonylag gyakran adhat agyi áttétet, melynek kivizsgálásához agyi CT vagy MR vizsgálatra kerül sor.

A PET-vizsgálat (pozitron emissziós tomográfia) szintén ígéretes módszer a diagnosztikában.

 

Kezelés

 

A kezelés megválasztása a tüdõrák típusának ismeretében történik. A kissejtes tüdõrák típusainál a legeredményesebb és az elsõ helyen említendõ a sebészi kezelés, amely nem a csoporton belüli szövettani típustól, hanem a daganat stádiumától függ. A gyógyszeres kezelés és a sugárkezelés ebben a csoportban csak másodlagos jelentõségû.

  A betegség súlyossága szerint minden tüdõrákot hat stádiumba sorolhatunk. A hat stádiumon túl van még klinikai, sebészi és kórszövettani stádium is. Az elsõ három stádium biztosan operálható, a negyedikben csak az esetek egy részében lehetséges a mûtéti kezelés. Az ötödik és hatodik stádiumban csak a nem sebészi kezelésnek van helye. Bizonyos esetekben a beteg általános állapota, kora és társbetegségei nem teszik lehetõvé a mûtétet.

Ilyen körülmények a tüdõben és mellhártyán észlelt daganatszóródás, a daganat más mellkasi szervekkel meglévõ kapcsolódósa, távoli nyirokcsomók vagy más szervek áttéte, daganatoldali gége- vagy rekeszbénulás.

Egyetlen agyi-, mellékvese-, azonos oldali vagy ellenoldali tüdõ-, májáttét ma már nem jelenti a mûtét teljes elvetését.

A mûtét kevés kivételtõl eltekintve azt jelenti, hogy csonkolják az érintett lebenyt, kettõ lebenyt vagy a fél tüdõt. A kivett, beteg tüdõrész szövettani vizsgálatának eredménye befolyásolja a beteg további kezelését, amely lehet besugárzás, gyógyszeres kezelés vagy ezek kombinációja. A nem kissejtes csoportban általában a sebészeti kezelésen van a hangsúly.

 

A kissejtes tüdőrák kezelése

 

Viselkedése és kezelése szempontjából ez a tüdõrákfajta önálló, és mûtéttel sajnos rosszul kezelhetõ betegségnek tekintendõ, jobban reagál egyéb rákterápiákra. Általában a gyógyszeres kezelés mellett döntenek, amely sugárkezeléssel, esetleg mûtéttel egészül ki.

Jellemzõje még, hogy viszonylag gyorsan szóródik, ad áttéteket.

 

A Rák Világnapja

 

 2000 februárjában, Párizsban tartották az elsõ rákellenes világkongresszust. A résztvevõk február 4-én dokumentumot írtak alá, amely világméretû összefogásra szólít fel a gyakran halálos kór ellen, ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította.

A rák gyûjtõfogalom: több száz, különbözõ szövettani típusú, különbözõ biológiai viselkedésû és különbözõ szervekre lokalizálódó megbetegedést fed. Ennek megfelelõen a kezelése, gyógyítása is sokféle lehet - nincs ellene univerzális gyógyszer. Míg fél évszázada a rosszindulatú daganatokkal diagnosztizált betegeknek csak 20 százaléka volt megmenthetõ, addig ma ez a szám 50 százalék, és a bõvülõ terápiás lehetõségeknek és intenzív kutatásoknak köszönhetõen ez az arány folyamatosan tovább javul.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

1.     Ander Zoltán, Ember és egészség, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1986

2.     Czeizel Endre, Eufénika (A genetikai megelőzés új lehetősége), Balassi Kiadó, Budapest, 1996

3.     Gheorghe Eugenia Bucur, Octavian Popescu, Educaţia pentru sănătate în şcoală, Editura Fiat Lux, Bucureşti, 1999

4.     Szilágyi István, Mindenki orvostudománya, Tudományos és Enciklopédia Könyvkiadó, Bukarest, 1983

 

***Educaţia pentru sănătate, Ghid pentru cadrele didactice, Ministerul Educaţiei Naţionale, Bucureşti, 2003

 

  

 

 

 

 

Error: Unable to read footer file.