A BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM KRONOLÓGIÁJA

I.                    A gyulafehérvári korszak

1622. május 23-án a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collgeium seu Gymnasium Illustre alapítását;

1622 őszén Martin Opitz meghívott tanár megkezdte előadásait a klasszika – filológia katedrán;

1629. Az Akadémia három fakultással működött: teológia, filozófia, filológia;

1629. A fejedelem birtokadománnyal biztosította a kollégium anyagi alapját;

1653. A kollégium egykori dákja, Apáczai Csere János megkezdi tanári tevékenységét a kollégiumban;

1658. A török – tatár hadak feldúlják a fejedelmi székhelyet és a kollégiumot;

A diákok Kolozsvárra menekülnek.

II.                 A nagyenyedi korszak 1662-től napjainkig

1662 októberében  I. Apafi Mihály rendelete alapján a gyulafehérvári Akadémiát Nagyenyedre helyezték át;

1682. A nagyenyedi zsinat véglegesen elfogadta, hogy az anyagiakban és szellemiekben megerősödött kollégium Nagyenyeden működjék;

1704. március 16.  A kollégium és Enyed pusztulása (Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa);

1711. Pápai Páriz Ferenc rektor kérésére az angol király elfogadta a kollégium megsegítésére történő pénzbeli gyűjtést;

1712. A fejedelmi tanács megszűntével a kollégium vezetését és irányítását a Református Egyházi Főtanács, Suprémum Consistorium veszi át;

1720 – 1743. Az angol pénzből felépült az  ókollégium;

1759. Bethlen Kata értékes könyvtára Bod Péter tanácsára a kollégiumba került;

1775. Új épülettel gazdagodik az intézmény – ma fiúkollégium;

1791. Herepei Ádám támogatásával létrejön a diákok által szervezett – Nagyenyedi Magyar Társaság, majd Theátrális Társaság;

1799 – 1815. Kőrösi Csoma Sándor – a kollégium diákja;

1820. Hegedűs Sámuel professzor kezdeményezésére beindultak a Bethlen Gábor emlékünnepek;

1827. Vízi István, egykori diák nyomdát állított fel a kollégiumban – 1819–től papírmalom is működött;

1836. Megépült a jelenlegi épület déli szárnya; A téglát, cserepet és a fakészletet a Farnos Károly által szorgalmazott tégla és cserépgyár, valamint egy fűrészmalom biztosította.

1849. január 8 – 9. Nagyenyed és a kollégium pusztulása;

1858. Gáspár János vezetésével Enyedre helyezték át a korábban Kolozsváron beindított tanítóképzőt;

1869. A jogi fakultást Kolozsvárra költöztették;

1885. Befejeződött a kollégium keleti szárnyának az építése;

1895. A Teológia fakultást Kolozsvárra telepítik át. A kollégium elvesztette akadémiai jellegét. Ezentúl református főgimnázium és tanítóképzőként működik.

1920. A kollégium román állami és református egyházi közigazgatás alatt működik.

1921. A romániai földreform kisajátítja a kollégium birtokainak nagy részét. Megkezdődött a fennmaradásért való küzdelem;

1922. A kollégium fennállása 300 éves évfordulójának ünneplése;

1935. Csombordon,  Báró Kemény Árpád birtokán, megépült a kollégium gazdasági iskolája;

1936. október 31. Vásárhelyi János református püspök felszentelte a Kós Károly által tervezett gyakorló elemi iskolát.

1944 – 1945. Újból a kollégiumban működött a Teológiai Akadémia, Dr. Musnai László vezetésével.

1948. Kormányhatározat alapján a kollégium ingó- és ingatlan vagyonát államosították. Egyházi református jellegét megszüntették.

1948 – 1990 között a kollégium több név alatt különböző formában működött:

Magyar Vegyes Líceum, Vegyes Pedagógiai Iskola, Bethlen Gábor Középiskola, 2. Számú Középiskola, Bethlen Gábor Líceum, Bethlen Gábor Ipari Líceum.

1972 októberében szigorúan ellenőrzött keretek között megünnepelték a kollégium fennállásának 350. évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Sütő András, a kollégium egykori diákja.

1975. Beszüntetik a tanítóképzést

1982. A kollégiumba kötelezően bevezették a román tannyelvű oktatást

1990. A kollégium újból magyar tannyelvű intézetté válik. Beindult a tanító- és óvónőképző.

1993. Az iskola hivatalosan visszakapja a Bethlen Gábor Kollégium elnevezést.

1997. A kollégium fennállásának 375. évfordulójának megünneplése.

1999. Beindul a Babeş – Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Tanítóképző Főiskola.