|
Eseményekkel telített tanév első zárómomentumához
érkeztünk. Sokszor úgy tűnik, hogy repülnek a napok, hónapok, évek.
Teljesen természetes egy iskola életében az, hogy ilyenkor júniusban
eljön a számadás ideje. Természetes, szokványos és mégis ünnep. Nektek,
kedves ballagó diákok, ez a nap életetek egy mérföldköve. Ti vagytok a
középpontban. Veletek együtt örvend és benneteket ünnepel mindenki a mai
napon.
Kis szomorúság is vegyül
érzéseitek közé e napon, mert véget ér életeteknek egy olyan szakasza,
amit gyermekkornak hívnak, elválnak útjaitok, de az életre szóló
barátságok megköttettek és hiszem, hogy egymás lelkében egy rejtett
zúgban megőrzitek egymás emlékét. Mi, pedagógusok minden diákot és
minden diák generációt elhelyezünk szívünk rejtekébe és hisszük, hogy mi
is nyomot hagyunk az ő lelkükben. Az „Alma Mater” gondolat nem a falakat
jelenti, hanem azokat a Lélektől-lélekig utakat, melyek járhatóvá válnak
az ódon falakon belül. A szellem, melyről annyit beszélünk, azért él
közel négy évszázada, mert képes mindig megújulni, akár mást is
jelenteni. Az érzés ugyanaz mindenkiben: összetartozunk. És ez a
legfontosabb.
A 2007-2008-as tanév ballagási
ünnepségén nagy szeretettel és tisztelettel köszönöm meg kollegáim
odaadó munkáját, mellyel az életre próbáltak Benneteket felkészíteni
kedves ballagó diákok. Engedjétek meg, hogy az osztályfőnököknek külön
is megköszönjem azt, hogy vállalkoztak erre az egyáltalán nem könnyű és
sokszor hálátlannak tűnő feladatra. Hiszem azt, hogy ha ma mindannyian
visszatekintenek az elmúlt időszakra, elfeledik a kudarcokat, a gondokat
és csupán arra emlékeznek, hogy a fáradozás nem volt hiábavaló. Voltak
szép élmények, melyek az út végén szebbé válank és mindazon gondok,
melyekkel küszködtek eltörpülnek azon érzés mellett, hogy Igen! újra
sikerült elvezérelni egy ifjú csapatot az újabb életszakasz kapújáig.
Illesse köszönet Ferencz
Sándor tanár úr tevékenységét. Ő a XII.A matematika-számítástechnika
osztály osztályfőnöke.
Kedves XII A. Márai Sándor szavaival
fordulok most felétek:
„A világi méltóság,
aranyfüst és játékpénz,
de az emberi méltóság valóság,
színarany
miért játszol hamis pénzért,
mikor
Isten
megtömte zsebed színarannyal?”
Márai Sándor
Próbáljátok elhinni és
elfogadni azt, hogy nem olcsón, hanem ingyen részesülünk a kegyelemből
és el kell azt fogadnunk.
Köszönet Krizbai Jenő tanár
úrnak tevékenységéért. A XII B közgazdasági osztály lépteit egyengette.
Kedves XII.B. osztály. Ady Endre költőnk
a következőket mondja:
„Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot
tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen.”
-
Ady Endre-
Boldog az az ember aki mindig „ember”
tud maradni , a csodás dolgok megvalósítása az már egy olyan ráadás,
mely megerősíti az előbbit.
Köszönet, Dr.László Enikő tanárnőnek a
XII.C. tanító-óvóképző osztály irányításáért.
Kedves XII.C-sek. Gondolatok cikáztak
fejemben, hogy mit mondhatunk nektek. Ibsen szavaival a következőket
tolmácsolom:
„Ne légy ma ez
holnap emez,
s jövőre ismét
mást szemezz.
Érc légy, mely mindig
egy marad
ne törmelék-dirib-darab.
-Ibsen-
Úgy érzem most a végefelé ennek a
tanévnek ráéreztetek arra, amit az előbbi gondolat sugall.
Köszönet Dr. Demény Piroska
tanárnőnek a III.éves főiskolások évfolyamfelelőseként kifejtett
tevékenységéért.
Kedves Főiskolások !
„Őrizd az embert magadban,
hogy jogod legyen a szóhoz,
hogy súlya lehessen a
szavaidnak,
hogy méltó maradj a munkához...”
Kósa Ferenc
Kósa Ferenc gondolataival kívánom, hogy
azt a nemes hivatást, melyre vállakoztak és melyet, már többen
gyakorolnak is, örömmel végezzék és ne lankadjanak, ne csüggedjenek, ha
egyre nehezebbnek is tűnnek a hétköznapok, mert mindig lesznek
ünnepnapok is. Az ünnep a kis óvódás, vagy iskolás lelkében
lángralobbantott és táplált rácsodálkozás az életre.
Tisztelt szülők!
A gyermek mennyei ajándék.
Köszönjük, hogy egy időre nekünk ajándékozták Őket, azért, hogy Önökkel
együtt megismertessük velük a világot, az életnek egy szeletkéjét. Egyre
nehezebb feladat hárul a gyermeknevelés terén szülőre és pedagógusra
egyaránt. Nehéz felvenni a versenyt azzal, amit a környezet diktál. Úgy
érzem, hogy a Bethlen Gábor Kollégiumban mégis sikerül úgy együttműködni
a szülőkkel, hogy egészséges, művelt ifjúságot neveljünk és adjunk a
jövendőnek.
Tisztelt hallgatóság!
Engedjék
meg, hogy idei ballagási ünnepségünkön a ballagó diákokkal együtt
elköszönjünk azon pedagógus kollegáktól is, akik szintén egy új
életszakaszba lépnek. Mateica Gabriela és Farkas István román szakos
kollegák tevékenységét köszönöm és mindkettőjüknek kívánok- mindannyiunk
nevében, hosszú, boldog nyugdíjas éveket. Generációk hosszú sora őrzi
emlékeiben a tanórákat és ami a legfontosabb, az embert !
Kedves ballagók!
A Ti nevetekben és a Kollégium
vezetősége nevében köszönöm meg az adományozóknak a különdíjakat,
melyekben néhányan részesülni fogtok. Ezen különdíjaknak súlya van, arra
hívja fel a figyelmet, hogy az előttünk járók mertek és akartak nagyot
alkotni.
Sarkalljon Benneteket majd a megkapott
díj arra, hogy mindenkor megfeleljetek az elvárásoknak és úgy
cselekedjetek, hogy ha a nap végén hátradőltök, tehessétek azt
nyugalommal.
Köszönöm az adományozóknak a felajánlott
díjakat.
Lassan ballagási ünnepségünk végére
érkezünk és elkezdődik valami más. Az idő visszafordíthatatlan. Most
elhagyjátok a Kollégiumot, de bármikor visszatérhettek ide, bármikor
hazajöhettek, bárhol is éljetek a világban, bárhova is sodorjon az élet
benneteket.
Vigyétek magatokkal, őrizzétek és
adjátok tovább azt az örökséget, amit itt kaptatok ! Legyetek méltó
példaképei az utánatok jövőknek!
Útravalóul pedig fogadjátok és
tartsátok meg ősi Kollégiumunk máig is érvényes útmutatását, jelmondatát
és bátorítását:
"Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk."
Isten veletek, viszontlátásra !
|
